Howard Gardner csaknem négy évtizede (1983) alkotta meg dinamikusan meg-megújuló többszörös intelligenciák (TI) elméletét (Gardner, 1993a, 1993b, 1999a, 2006a, 2016, 2020). A hazai, illetve magyar nyelvű neveléstudományi szakirodalomban e teória napjainkra széles körben ismertnek tekinthető (Tóth, 2000; Knausz, 2001; Balogh, 2006; Kovács, 2008; Ceglédi, 2009; Lengyel, 2010; Szászi, 2012; Dezső, 2011, 2012; Sándor–Schmidt 2015; Ábrahám 2020). Alkalmazása különösképp a tehetséggondozás területén bevett szokás (Gyarmathy 2006; Szabó, 2019), részletes bemutatását célzó tanulmány a magyar nyelvű neveléstudományi szakirodalomban azonban még nem került közlésre. Jelen írásomban arra vállalkozom, hogy az egyes gardneri intelligenciák leírásának érvényes változatát a fellelhető vonatkozó nemzetközi szakirodalmat szintetizálva, gardneri intelligencia-kritérium orientáltan, vázlatosan idegtudományi elemekre utalva is ismertessem – hangsúlyosan…