Történeti áttekintés
A történeti korok változásai során az úszómozgások megtanulásának rendkívül nagy szerepe volt a fejlődésben. Míg kezdetben az életben maradás és a táplálékszerzés volt a fő célja, jelen társadalmunkban az életmentő funkció mellett elsősorban az egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos szerepe nőtt meg. Az úszómozgások megtanulásának folyamatában, a térben (környezetben) és az időben bekövetkező változások nagymértékben hatnak a hatékonyságra és a módszerekre. Ennek áttekintése céljából történelmi koronként elemezzük az úszás megjelenését, jelentőségét és funkcióit. Az úszásoktatás közoktatásban való megjelenését követően (1777. Ratio Educationis) vizsgáltuk a folyamat térbeli változásait, eszközrendszerét és módszertanát. Elemeztük az úszásoktatás folyamatának megtanulásához tartozó, fellelhető írott dokumentumokat (tanterveket) napjainkig. Figyelmet fordítottunk az oktatási folyamat intézményesített megvalósításának fejlődésére, tárgyi környezetére (uszodai ellátottság, elérhetőség, esélyegyenlőség). Vizsgáltuk az iskolai úszásoktatás helyét, szerepét a mindennapos testnevelésben és a térbeli megvalósítás fejlődését (az uszodai infrastruktúrát), eredményeit, akadályait. Az úszómozgások megjelenési formája, funkciója, történeti koronként eltérő képet mutatott. Míg az őskorban az élelemszerzésen és a védelmi funkción volt a hangsúly, addig napjainkra már az (él)versenyzők nevelése, rehabilitációs, prevenciós, rekreációs hatásmechanizmusa került előtérbe. Bizonyítható, hogy a folyamat egészére a környezeti tér jelentős hatást gyakorol. Ezek folyamatos korszerűbbé válása a történelmi időszakok során nagymértékben segítették az úszómozgások oktatási folyamatát. A térbeli és infrastrukturális változások miatt pedig módosulnak, fejlődnek az oktatási módszerek, eszközök és az eredményesség is. Összességében a környezeti változások pozitív hatással bírnak a mozgástanulás folyamatára.
Kulcsszavak: úszásoktatás, oktatási feltételek, fejlődési tendenciák, környezeti hatások