A 19. század végén megjelenő életreform mozgalmak színes és gazdag humanisztikus öröksége sajátos módon él tovább a Camphill Movement (Camphill Mozgalom) mai közösségeiben. Az egy ilyen életközösséghez (camphill community, life-sharing) való, akár csak rövid ideig tartó csatlakozás is a kívülről érkező (co-worker) teljes körű bevonását jelenti annak egyedi életmódjába és nevelési rendszerébe, amely az életreform mozgalmak számos irányzatának tanításából merít, illetve őrzi meg és fejleszti tovább gyakorlatukat. Alapvetően azonban egy periferikus vallási irányzatuk (Krabbe, 2018), a Rudolf Steiner által hirdetett, és a teozófiából leágazott antropozófia ezoterikus keresztény tanításaira és oktatási módszerére, a Waldorf-pedagógiára épül (Németh–Ehrenhard, 2018). Ezeket, más hatásokkal együtt, a Karl König-i gyógyító nevelés (curative education) szociálterápiás gyógypedagógiai módszere (McKanan, 2017) az értelmi fogyatékkal élő gyermekek és felnőttek holisztikus fejlesztése, és egy minél teljesebb élet megvalósítása szolgálatába állítja. Tanulmányunkban az életreform mozgalmak tanításainak megjelenését és 21. századi továbbélését keressük a camphill közösségek életében, melyhez ismertetjük és elemezzük a camphilli életmód és a gyógyító nevelés elveit, valamint összetett pedagógiai gyakorlatát. Megállapításainkat egyrészt az általunk elért legfrissebb angol és magyar nyelvű szakirodalom áttekintése, valamint a Camphill Movement hivatalos, angol, skót, amerikai és magyar honlapjain, továbbá Facebook oldalain elérhető információk alapján tesszük meg. Ezt kiegészítik a szerző saját, egy egyesült királysági camphill közösségben szerzett tapasztalatai, valamint a Magyarországi Camphill Egyesület egyik vezetőjével, Halász Zsuzsannával 2019 tavaszán folytatott mélyinterjú adatai. Eredményeink alapján megállapítjuk, hogy a „Camphill ökológiája” (McKanan, 2017) és a gyógyító nevelés szociálterápiás rendszere az antropozófia második, majd további generációin keresztül átörökítette, kiteljesítette és magasabb szintre emelte az életreform mozgalmak legtöbb tanítását, ugyanakkor a társadalmi inklúzió, mint az értelmi fogyatékkal élő emberek az élet minden területén való egyenrangúnak tekintése, valamint a nemzetközi és multikulturális közösségi tagság terén meghaladja azokat. A társadalmi befogadás és részvétel, a közösségi élet és egymás kölcsönös támogatása, a környezetvédelem és a fenntarthatóság értékeinek megvalósításával saját nevelési céljaikon túl a szélesebb társadalom számára jógyakorlatokkal szolgálnak és újabb tanuló közösségek kiépüléséhez járulnak hozzá (Jackson, 2013; McKanan, 2017).
Kulcsszavak: életreform mozgalmak, Camphill Mozgalom, gyógyító nevelés, antropozófia, Rudolf Steiner